4:11

Hajnal van és én átestem a holtponton. Most már nem érdemes lefeküdni, majd a buszon Bécsig kiaszom magam. Azonban hiába éjszakáztam nem értem utol magam annyira, mint szerettem volna. 22:00-kor még reméltem, hogy az éjszaka aludni is fogok, de most már esélytelen. Még van egy cikk, amit meg akarok írni, be is kell csomagolni és képtelen vagyok elindulni, ha nem csinálok egy manikűrt.

De most nem panaszkodom, igen, lehet dicsekvésnek venni a mondataimat, mert egyrészt van munka, másrészt megyek világot látni, és az év úgy látszik komolyan vette a fenyegetést, mert mostanság zsákokkal hozza a jót.

Kedves 2010! Attól, hogy most megdicsértelek, ne bízd el magad. Van még bő egy hónap, hogy minden jobb legyen, mert azért vannak az életemnek olyan területei, amivel nem lehet dicsekedni.