Végtelen

Leültem, hogy arról írjak milyen végtelenül fáradt vagyok, de kinéztem az ablakon és hosszú ideig bámultam a fát, ami az elmúlt 6-8 évben nagyon nagyra nőtt. Közben a gyerekem már nem kiabál a másik szobába, mintha nyúznák. Persze, a hiszti most is csak két perc volt és győzött az álmosság, de belőlem sokat kivett.

A falusi este illata helyett valami párás, öblítő szagban ülök. Nem kapok levegőt.