A fordulat, amire hónapok óta várok

Az életem percre pontosan 2010. június 23-án, 15:49-kor változott meg. Nem tudom, hogy melyik bolygó hol állt és mit csinált vagy mit nem csinált, de kaptam egy levelet, hogy másnap van-e kedvem/lehetőségem Tihanyba menni. Kedvem még csak volt, de lehetőségem a zéróhoz konvergált.

Négyig felforgattam anyu életét is és rábeszéltem, hogy aludjon nálunk. Szerencsére nem kellett sokat győzködni, tehát másnap hatkor keltem, nyolckor már a buszon ültem, amivel a Balatonra mentünk.

Tihany, Balatonfüred és igen jó társaság, úgy feltöltődtem, hogy a másnapi hatos kelés meg se kottyant. A tűző nap annál jobban. Most olyan vörös vagyok, mint a főtt rák és nem tűnnék ki a német csoportból, akik második napjukat töltik a Balatonon. És a vicc az egészben, hogy a hajam leárnyékolta a fél fejem, tehát csak az arcom egyik fele vörös, a karomon látszik a póló helye és a dekoltázsnál volt egy virág, szóval az is igen csáléra égett.

Péntek hajnalban metróztunk, néztünk buszokat (kikísértük anyut a buszhoz), vásároltunk a piacon, igen, én és a fiam, majd jött a tesó. (Közben megírtam egy cikket, de már magam se tudom, mikor volt időm szóláncot fűzni és képeket válogatni.) A séta praktikus volt, mert összehoztunk egy fontos találkát és könyvelő irodában is voltunk, meg vettünk babapiskótát és L megpróbált engem képbe helyezni Vámpír naplók kapcsán. Nem sikerült neki, mert ezernyi szereplőt, egyesek vámpírok, mások nem, és a mások nemről se lehetett biztosan tudni, hogy nem változnak-e vámpírrá egyszer... Az első két részt meg is néztük és jó volt részese lenni annak, ami foglalkoztatja.

Ma elindultunk, hogy keretet vegyünk Buzz Lightyearnek és türkizkék tálkákat, de egyiket se kaptunk. A gyerek (a kisebbik) viszont kapott nagy zacskó műanyag kanalat, kést és villát. (Azt viszont nem értem, hogy a jól bevált lepottyan kaja gyűjtős előkék helyett miért gyártanak "zseb" nélküli előkéket és miért nem egyezik meg a website kínálata az üzletével.)

Hónapok óta nem éreztem magam ilyen lendületben. Végre nem vagyok fáradt, nincs a fejemben a tompa homály, amiben még a halak is megdöglenek, a káposztalé meg megsavanyodik.