Ezért jó anyának lenni

A levéltetvek és az ecetes-mosószeres lemosó sem volt olyan hatékony, mint a fiam, aki felmászott az ablakba és egyesével letépkedte a kamilla-margaréta virágjait. De nem haragudtam rá. Nem volt bennem a veszteség érzése vagy a felesleges munka fáradalma. Ennyi belefér, gondoltam, de azért elmondtam a pelenkásnak, hogy ilyet ne csináljon, nem szép dolog.

Voltunk postán, hazafelé pedig bementünk a parkba. A fiam minden szökőkutat egyesével üdvözölt, sütött néhány halat a homokozóban, majd egy nagyobb - jóval nagyobb - fiúval focizott. Alig tudta hazavonszolni magát, de azért még el kellett menni a játékbolt kirakatához, hogy megnézzük a buszt. (Ebéd nélkül elaludt.)

Közben vidéki barátoktól, akik ideiglenesen Bp-en vannak, kaptunk zöldborsót, leves lesz, átszerveztem az ebédet, és rengeteg kaprot. Igen, már a kapros-túrós pogácsát is begyúrtam.