Az erő velem van

Végre! Végre megmozdult valami. Végre, ami eddig csak pislákolt, már lángol, és a sodró lendület visz, visz, visz. (Csak azt tudnám, hogy hova. A miértre majd rájövök akkor, amikor ott vagyok.) Végre a felszínen lebegek, nem a mélységgel küzdök.