Konkrétumok nélkül

Eddig két okból is nevezetes volt a mai nap, de hajnalban egy újabb dolog kapcsolódott hozzá. Zsombornak lett egy szava.

Paprikát ennék paprikával. Csak ne lenne ilyen nagyon drága, bár nekem most olyan jól esik, mintha lazacot kajálnék. (Na jó, lazacot is szívesen ennék.) Tegnap 2 TV és egy kaliforniai paprikából és némi paradicsomból csináltam lecsót, ma pedig cukkinis-paprikás rizottó készül.

Nem tudom, mennyire okos dolog vagy illendő rákérdezni olyan dolgokra, amelyek bizonytalanságot okoznak bennem. Olykor attól félek, hogy olyan vagyok, mint elefánt a porcelánboltban és észre se veszem és amikor ott álok egy csomó törött (álom)üveg között nem tudom, hogy én voltam, vagy a szél.

Valószínűtlennek tűnik az életem. Mintha igazán nem is én lennék az, akinek a képe visszatükröződik a négyeshatos sötét ablakaiban...