Mi leszel, ha nagy leszel?

Zsombor megkapta az első billentyűzetét. Legalábbis az apja kerített egy használaton kívülit, amivel a gyerek a kanapén játszhat (10 perc mennyei csend és nyugalom), mert egyébként az övét nyomogatta.

Ebből is látszik, milyen okos nő vagyok. Az apja gépén hagytam használni a babajátékot - nyomogatásra mindenféle érdekesség történik a monitoron - nem pedig az enyémen. Tehát amíg a fiúk azt próbálják eldönteni, melyik terület kié, én vidáman elvagyok.

A gyerek egyébként nem rossz, csak érdeklik a kis gombok - mindenféle kis gomb -, amit nyomogatni lehet, illetve főállású világfelfedező, ez meg bizony sok munkával jár.

Közben kiderült, a billentyűzet tud úgy viselkedni, mint a megmadzagozott csiga, azaz követi a sétáló hózentrógeres Fülest.

Másik jó játék egy doboz, aminek olyan füle van, mint a bőröndöknek. Lehet vele sétálni, rá lehet állni és úgy nagyobb rálátás nyílik az asztalra, és lehet ütni is.

A telhetetlen hernyócska pedig mindenféle csúnya jelzőt kapott már szülői körökben, mert az új billentyűzet feletti öröm után a Fül előkeríti a könyvet, pontosabban A könyvet, és odaviszi valakihez- ezen a hétvégén főleg az apjához - és ráutalással jelzi, mutogatással és dönnyögéssel jelzi, most a mesélés ideje jött el. És 49-szer sem unja a hernyócskát.