Édes élet

Nyitogatom a hűtő ajtaját pedig nem is éhes vagyok, hanem valamit innék. Valamit amiben van némi alkohol. Csúszna most a forralt bor vagy egy jó Shiraz, de a mézes rum, a vodka narancs vagy a málna pálinka is, de ez utóbbiak a szoptatás miatt tiltó listán szerepelnek. Kombinálok. Van itthon tejszín, délután főzött kávé, cukor meg Amaretto likőr. Nosza, összekevertem, de rendes voltam, mert adtam a pasimnak is, aki először gyanakodva szagolgatta, de amikor mondtam, hogy adja vissza belekortyolt, majd minden harmadik korty után közölte, hogy fincsi.

De ha már konyha rovat, akkor jöjjenek a karácsonyi ajándékok:

Pácolt fokhagyma nemisbéka remek receptje szerint. A recept minden tekintetben megfelel a valóságnak, a pasim az ecetszag miatt panaszkodott. Nekem meg emlékeztetőül:

"10 fej fokhagyma
7,5 dl száraz fehérbor
1,5 dl balzsamecet
10 dkg finomítatlan nádcukor
1 tk. só
1/2 tk. őrölt feketebors
2 babérlevél
2 közepes chilipaprika
2 ek. szárított petrezselyem
kis marék friss kakukkfűág
olívaolaj

A bort, ecetet, cukrot, sót, babérlevelet összeöntjük, ha felforrt, beleszórjuk a chiliket, a kis marék kakukkfüvet és a szárított petrezselymet. Újabb öt perc után követi a [rabszolgamunkával megpucolt] fokhagyma, ha ezzel is ismét felforrt, az újraforrástól számított öt percig főzzük. Fedő a tetejére, alapos szellőztetés, az ecetes szag miatt morgó férj kiengesztelése. Éjszaka szépen így elpihen az edényben. Másnap alkalmatos időben ismét fel kell forralni és forrástól számított öt percig főzni. Ha kihűlt, a babérlevelet és a kakukkfüvet ki kell dobni belőle, majd alaposan elmosott, forrázott, 2-2,5 decis befőttesüvegeket kell keríteni (úgy négy-öt lesz, a fokhagymák méretétől függően), félig-harmadig tenni beléjük a fokhagymát (mehet bele a chilipaprika is), de semmiképpen sem tele. A levet rámerjük, a tetejére pedig egy vékonyka zárórétegnyi olívaolaj kerül."

Almás-hagymás-aszalt meggyes chutney

Maradt a fokhagyma páclevéből, ezért megpucoltam 3 almát és két fej lilahagymát. Cukrot pirítottam, rádobtam a hagymát, kicsit kevergettem, felöntöttem a páclével, beletettem az almát és addig főztem, amíg lekvár sűrűségűvé vált. Beleszórtam az aszalt meggyet, forraltam rajta egyet, majd üvegekbe töltöttem. Sült hús mellé tényleg kíváló.

Mézes-kakukkfüves mustár

1 doboz fekete mustármag és 1 doboz sárga mustármag*. A magokat egy üvegtálba szórtam, felöntöttem 200 ml almaecettel, majd egy éjszakát pihentettem fedő alatt. Másnap feltettem forrni. A recept szerint a magoknak szét kellett volna pattanni, de az istennek nem pattantak, 40 perc múlva meguntam, ezért turmixszal rásegítettem. Tettem hozzá 1 teáskanál sót, 2 evőkanál mézet és 1 pupos evőkanál kakukkfüvet. Rottanat még egyet, majd ment az üvegekbe. (A pasim úgy kommentálta, hogy meglepően jobb, mint amire számít az ember.)

Pralinék

Piszke vezérfonalát követtem. Lett sárgabarackos -diós - irish whiskey-s, Amarettos - mandulás - málnás (egyik felén ét- a másikon fehér csokival), aszalt szilvás - pálinkás- kekszes, narancsos - diós trüffel és Amarettoba áztatott sárgabarack fehér csoki kabátban. Praliné elmélet: aszalt gyümölcsöt alkoholba áztat, majd pépesít, kötőanyag hozzákever, porcukorral vagy lekvárral tovább édesít, golyókat formál, majd csokoládéba márt. Innen pofonegyszerű: Az aszalt szilva szinte kívánta a pálinkát, csak körte volt itthon, de nem számított. Hobbits (zabpelyhes keksz) durvára daráltam (mixer bizonyos részével), majd a kettőt összedolgoztam, kért még egy kis szilvalekvárt, majd jött a golyózás és a mártogatás. Az utóbbi a legpepecselősebb. A golyókat fogpiszkálóra szúrtam, olvasztott csokiba mártottam, majd (nem tudom, mi a neve, de száraz virágot szoktak beleszúrni) beleszúrtam és vártam, amíg megszárad. Az aszalt barackhoz darált diót tettem és a pralinék tetejére kis sárgabarack darabokat. A mandulásnál elkövettem egy bakit. Mazsola jól ázik,de utána nehéz pépesíteni. Konkrétan egybe maradnak a mazsolaszemek. A legegyszerűbb, de nekem nagyon ízlik, hogy a félbevágott aszalt sárgabarackot Amarettoba áztattam, majd fehér csokiba forgattam. Arra jöttem rá, hogy a csokit nem kell gőz fölött olvasztani és idegeskedni vele, ha 1 percig mikrózom akkor is tök jó, ráadásul, ha hűl, könnyű újra melegíteni.

*Emlék az Amarettoról és a mustármagról

Fatornyos kis falumban mindig elmentünk éjféli misére. Éjféli mise után, pedig otthon a konyhában anyu, én és a volt osztályfőnököm, aki akkor már a barátnőm volt, ittunk valami finomat. Egyik éven Amaretto likőr volt. Nagyon ízlett. Azt hiszem, hogy ugyanabban az évben volt, de összefolynak az évek, hogy a pap náthás volt és soha véget nem érő beszédbe kezdett a mustármagról.