Férfiak, molylepkék és egyéb állatságok

A nap kínzó kérdése: Amerikaifociban a bíró miért úgy mutatja a "mádodikat", mint ahogy a favágó öt sört rendel?

Zsombi ma megint szintet ugrott. Rákapott az idegen nő manipulálására. Történt ugyanis, hogy a Pocóka megunta a vásárlást - pedig az apjának vettünk csokit -, illetve a vásárlást már letudtuk, éppen a hosszú sorban álltunk, amikor hangos nyögésekkel közölte a külvilággal, hogy ő már akkor menne. A külvilág meghallgatta kérését és előre engedtek minket a sorban. Elsőre még azt gondoltam, hogy véletlen, másodjára viszont csak mosolyogtam a fiamon.

Éppen méretet vettem a fiamról a tökéletes kisgyerek szobrához, amikor kifigyeltem, hogy jobb kezével a kiságy rácsát fogja, miközben a lábát balra lendíti és elégedetlenül nyöszörög, hogy még mindig nem sikerül megfordulni.

Aztán még olyat is tud az Pocok, hogy mindkét mutatóujját a szájába gyömöszöli. Ez csak azért nagy ügy, mert felfedezte a jobb kezét is. Eddig csak a bal volt meg ínymasszírozási célzattal.

Úgy tűnik, hogy a kínálat utolérte a keresletet, azaz bírom tejjel az éhségét, és megint aludt 10-től fél 8-ig.

Az alvásra két variációnk van, de én mindegyikkel elégedett vagyok. Az egyik, hogy táplálkozás után bealszik a Sózsák és én óvatosan beügyeskedem a kiságyba. A másik, hogy táplálkozás után még nem fáradt, ezért kicsit dajkálom, majd beteszem a kiságyba, hasra. Megegyezésünk szerint ő csendben nézelődik, majd amikor elfárad, lefekszik aludni. Általában 10-20 perc nézelődés után alszik be, attól függően, hogy milyen fáradt.

Gyönyörű, amikor alszik és azt is nagyon szeretem, amikor nagyokat pislog elalvás előtt.

Egyre igazibb kisgyerek. Nagyokat kacag. Lehet dobálni a levegőbe és tudja, hogy akkor rosszalkodás van, tehát kacag, vagy amikor csikizem, akkor is nevet.

Kanadai hómezőkről érkezett hozzánk egy jegesmaci a első karácsonyra. A kölyökmackó kedveli.