Kimenő - Éjjel a parton

Kimenőt kaptam a pasiktól. A magasabb korán hazajött, a pelenkás pedig mintagyerek volt, pedig mindkét combjába kapott oltást, de csak kicsit sírt, utána viszont boldogan mosolygott. (Remélem, ezt a molylepke agyat kinövi.)

Moziba mentem. Szórakozás a munka. Éjjel a parton (Nights in Rodanthe). Nem volt elviselhetetlenül rossz film, de nekem legjobban a ház tetszett:

Most éreztem először, hogy megváltozott az életem. Ott voltam a régi életemben, a megszokott helyemen a moziban és már nem volt ugyanaz. Utáltam, hogy mások nem látják rajtam a változást, a filmben is az anya-lánya viszonyon bőgtem legjobban, szerelem nekem már smafu (na jó, ez erős túlzás, de ez költői túlzás, hogy a lényeg ne vesszen el a halálpontos definícióban). Ott kattogott a fejemben, hogy "tegyél szert egy lányra is"... Aztán abba gondoltam bele - figyelem! spoiler! -, hogyha meghalna a pasim én már nem akarok szerelmes lenni, illetve nem hiszem, hogy tudnék. A rossz gondolatokat azonnal elhessegettem és inkább arról álmodozom, milyen lenne családilag végigautózni Hatteras Islandon. Mindenesetre felírtam az "ebben az életben egyszer ide el szeretnék jutni" listámra és szent fogadalmat tettem lottózásra.