Azért vannak a jó barátok...

"Faterommal kitárgyaltuk a méhszájadat." (Ő lelkesedk a kölyökért és nem titkolja, a faterja pedig nőgyógyász.)

"Megszültél már? [...] Felszállok a repülőre, tuti, hogy megszülsz." (Ő lelkesedik a kölyökért, csak titkolja, de kilenc hónap alatt annyit elértem, hogy legalább ne temessen el élve, mert gyerekem lesz.)

"Tök jó, hogy kijött a nyákdugó... De mi az a nyákdugó?" (A 39. hétig én sem érdeklődtem ilyen részletességgel a terhesség állomásai iránt.)

"Hivatalosan egy." (Ma ezt válaszoltam minden kérdésre, amely azt firtatta, hogy hány nap múlva fogok szülni. Viszont az ezt követő döbbent arckifejezés kárpótolt az összes "ikreket vár?" kérdésért.)

Semmi "Hello, szia, szeretlek", a pasim négy napja a "szülünk?" kérdéssel veszi fel a telefont és tartózkódik az alkoholos italok fogyasztásától. (Én meg négy napja majd meggebedek egy pohár borért vagy egy stampo mézes rumért vagy Calvadosért, de azt hiszem, hogy álmaim netovábbja egy könnyű szülés, amit majd bő fél évvel később egy nagy vodka naranccsal fogok megünnepelni.)