A helyzet bonyolódik

Végre találtam egy gyömbér színű 90 G-s melltartót, ami szűkebb fazon, így a hátamon nem nagy, viszont a kosárban van még egy kevés hely... Azt meg tudjuk, hogy a tálalás fontos, így remélem a "csipetnyi gyömbér" és a csipke nagy kedvet csinál a kölyöknek a kajáláshoz.

Hétvégén beszereztük a sokáig halogatott mellszívót és sterilizáló izét. Olyan zavartan olvasgattam a használati utasítást, mintha egy űrhajót kellene összeraknom majd elkormányoznom a következő galaxisig.

Úgy számoltam, hogy mostanra, 38. hét, már fel tudom fogni, hogy néhány nap múlva gyerekünk lesz. A pasim gondolatban már trenírozza magát a bébihordozó cipelésére, de én még nem nagyon tudom elképzelni, hogy milyen lesz nekem egy új szerepben. Persze jó és bízom az ösztönökben, de elképzelni nem tudom. A repüléssel is így voltam. Tudtam, hogy jó lesz, de elképzelni nem tudtam. Azt pedig már csak remélem, hogy a példához hasonlóan, a gyerekes dolog is jobb lesz, mint ahogy a repülés is jobb a valóságban, mint a képzeletemben volt.

Az viszont felfoghatatlan, hogy egy kész emberke nyújtózik és csuklik a hasamban.