Szombati piacolás

Szombatonként fittyet hányok a Maslow-piramisra. Legalábis először, utána viszont rendes nőstényként viselkedem. Ébredés után elbizonytalanodtam, talán mégse a legjobb ötlet nagy pocakkal a Kismocskosra menni, de bátor vagyok, mint az oroszlán, ezért elindultam, ott töltöttem egy fél órát, újítottam egy kovácsoltvas keretes csempeképet - még szerencse, hogy nagy képkeretért mentem - és életem legviccesebb alkudozását adtam elő:
- Mennyi?
- 2000.
- Nem kicsit sok.
- Én is mondtam egy árat, mondjon aranyos maga is egyet.
- 200.
- 1000-ért odaadom.
- Ugyan! Adok érte 300-at.
- Na ne csinálja velem kiskegyed. 700.
- Oké, fizetek érte 500-at.
Aztán, hogy igy belejöttem az alkudozásba, a Bolhapiacon folytattam és 9 db régi gyerekkönyvvel távoztam. 2 db Kis Vakondos, 4 db Pom Pom meséiből, A tücsök és a hangyák, Oriza-Triznyák Mirr-Murr kalandjai (1977-es kiadás), Fülesmackó meséi (1973-as kiadás). Az egyik néni igen pofátlannak minősítette az alkudozásomat, de megdicsérte a gyerekkönyv izlésemet. (Meg betippelte, hogy a pocakom alakja alapján kislányt várok és hiába emlegettem az ultrahangot, csak legyintett.)

Direkt korán keltem, hogy a nézelődés után (hahaha, mert én nem vásárolok semmit az ócskapiacon) majd kimegyek a Komjádi elé a piacra padlizsánt venni, mert megígértem az uramnak hogy hétvégén muszakát csinálok és a lakás 100 méteres körzetében vagy csúnya, vagy drága (699 Ft/kg) a padlizsán. Végül nem jutottam át a Duna másik partjára (10:00-ra elfáradtam), de találtam szép és olcsó padlizsánt, sőt vettem darált húst is (a henteslegény még mindig sütteti a hasát) és amire hazaértem, mindent megvettem a muszakához. Csak magamnak nem vettem kaját mára. Tulajdonképpen libazsíros, puha kenyeret ennék paradicsommal és paprikával... Hol lehet este hatkor ilyet szerezni? (Igen, a délutánt átaludtam.)

Most, libazsír-kigondolás és boszorkánykodás-projekthez és blogoláshoz, Szívemben bomba van, Budapest Bár és Takáts Eszter szól.