Eső és az allegória allegóriája

A hétvége remek volt. Valahonnan rejtett energiákat mozgósítottam, nem idegeskedtem, hogy az utolsó pillanatban érkezünk az esküvőre, mert nekem még el kell rohannom vécére és kivasalni egy újabb inget a pasimnak, ugyanis az előzőre elfelejtettem felvarrni a gombot - igen, vasalni gyorsabb, mint gombot varrni -, de legalább kifogtuk a zöldhullámot és nyolc perc alatt odaértünk. A templom hűvöséért hálát adtam, ángyom öreg arca pedig ragyogott, amikor meglátott. Később koktéloztunk is, anya, ángyom és én, és igazán vicces kis társaságot alkottunk. Egyébként nagyapám mellett ángyom a felelős jól fejlett könyvimádatomért. Régen a szép szoba egyik szekrénye tele volt gyerekkönyvvel. Olyan selejtes könyvekkel, amelyeknek apró szépséghibája volt, legtöbbször csak az, hogy fordítva kötötték a borítóba a lapokat, és én abból a nagy kupacból mindig választhattam. Nem csak egyet, hanem akárhányat.

Vasárnap reggel dolgoztam egy kicsit, majd a délutánt a születésnapi buliban pihegtem végig. Jókat ettünk, jókat beszélgettünk, jókat üldögéltünk, egyszerűen jól éreztük magunkat. Mire megérkezett az eső, a kölyök is felélénkült, feszegette a határait meg az én határaimat, a pocakom pedig nemes egyszerűséggel hullámzott.

Esik az eső. Lehetne időjárásjelentés, de inkább helyzetjelentés. 

Ahhoz a kisebbséghez tartozom, aki imdája ezt az esős időt. Na jó, nekem megvan a kiváltságom a mai napra, hogy nem kell kimozdulnom és kitárt ablakok mellett élvezem a hűvös nyarat. Olyan apróságoknak tudok örülni, hogy éjjel magamra kellett húznom a takarót és végre kialudtam magam, sőt már tervezgetem a délutáni sziesztát is...  Az allegória allegóriája (nevezzük csak így a rejtélyeskedés és a nehezebb visszafejthetőség miatt) nem bánt, nem lepett meg, nem haragszom miatta, csak egy kicsit "olyan". Egyik kedvenc Feldmár idézetem jár a fejemben: "...úgy határozta meg a bátorságot számomra, hogy az a bátorság, hogy az ember azt csinálja, amit akar attól függetlenül, hogy mennyire fél. Tehát a félelem tulajdonképpen olyan lesz, mint az időjárás: hogy ha meg akarlak látogatni, akkor nem foglak fölhívni, hogy hát akkor most nem jövök, mert esik az eső. Akkor inkább esernyővel foglak, esernyőt fogok venni és akkor is meglátogatlak, ha esik az eső."