Rohadt kis bacik vagyunk
A civilizáció halálos veszélyt jelent a nemrég felfedezett amazóniai törzs tagjaira: a békés találkozás ellenére, az indiánok valószínűleg nem tudnának megbirkózni az olyan egyszerű betegségekkel, mint például a nátha.
Olvasom és fűzöm tovább. És valószínűleg belehalnának, ha megtudnák mit művelünk a bolygónkkal és egymással. Szép-szép, hogy csak néhány légifelvétel készült a vöröstestű emberekről, de ez már nem az a pont, ahol még el lehet dönteni, hogy beleavatkozunk az életükbe, vagy sem. Már megtettük. Már elindult az első dominó és a folyamat megállíthatatlan. A törzs tagjai látták a berregő madarat, amiben nem tudtak kárt tenni nyilaikkal. Ha soha többet nem menne arra repülő vagy civilizált (mruhhaha) ember, legendáikban akkor is élne a berregő madár. De nem hiszem, hogy évszázadokat vagy évtizedeket élhetnének a törzs tagjai értetlenül. A változás, ami körülöttük zajlik, előbb-utóbb hozzájuk is elér. Találkoznak egy másik törzzsel vagy favágókkal, akik elmagyarázzák nekik, hogyan is működnek a dolgok az őserdőn kívül és a vöröstestű emberek unokái, egy rezervátum szélén árulják majd nagyapáik nyilait. Egyébként nem hiszem el, hogy most talákoztak volna velünk először. Már biztos láttak repülőt, ami kondenzcsíkot húz az égbolton, vagy éjszaka csillagra hasonlító műholdat, és ami nekünk hétköznapi és egyszerű, csupán egy gép, az nekik maga az istenség. Vicces, hogy istenségnek gondolhatnak minket, miközben nyavalyás bacik vagyunk, akik tönkreteszik a testet, amin megtelepedtek. (Jut eszembe, ma reggel tetveket fedeztem fel a napvirágomon. Nem kímélem őket. Már vettem mérget.)
Elkeserítő hallgatni a híreket. A globális felmelegedés nem mindenkit tölt el félelemmel. Kit érdekel, hogy kihalnak a jegesmedvék mert egyre vékonyabb a jég, nem tudnak vadászni és elsodródnak, evolució vagy mifene, nézzük a jó oldalát: becslések szerint az északi sark alatt található a föld kőolajkészletének jelentős része. Minél vékonyabb a jégpáncél, annál könnyebb kibányászni. Már marakodnak, hogy kié az a terület... Az élelmiszerhiányt sem vesszük komolyan, hiszen nem jegyre adják a lisztet és nem üresek a boltok polcai, Afrikát pedig ott kúrtuk el, amikor segélyeket osztogattunk, ők meg szaporodtak, mint a nyulak. Szóval ez sem más, mint komolytalan bulvárhír, akár a popsi implant. India és Kína lakosságnövekedését és ebből fakadó élelmiszerigényt pedig nem tudjuk feldolgozni, mert milliárdos számokkal csak akkor tudunk dobálózni, ha a magyar költségvetésről van szó.
Az alapoknál kellene kezdeni. Ha a baci megöli a testet, amin megtelepedett, akkor abba a baci is beledöglik. Lehet, hogy ő lesz az utolsó túlélő, de az eddigi végtelen hirtelen bemutatja a vége feliratot és nem csak viccből.
|