Csirkét a csirkeboltból?

Nem nehéz elképzelni a felháborodott tömeget, amint fújog és öklenedezik, mert éppen végignézett egy videot a csirkevágásról. Természetesen az a termetes asszonyság, aki egy kisfejszével lecsapta a két perce még tyúkól körül rohangáló ifjú jószág fejét, maga az ördög. Állatkínzó, embertelen szörny, gonosz, mert képes bántani egy cuki kisállatot. Persze, ugyanez a tömeg nyugodt szívvel válogat a szupermarket polcán a tálcás csirkemellek és csirkecombok között, és eszébe se jut, hogyan került a tálcára a hús. Nekem nincs semmi bajom az asszonysággal, én szeretem a húst és örülök, hogy elvégzi helyettem a piszkos munkát, meg is fizetem. Nekem az öklendező tömeggel sincs sok bajom, hát istenem, van ilyen, hogy valakinek gyenge a gyomra, és azt is megértem, hogyha inkább nem eszik húst. Nekem azokkal a buta emberekkel van bajom, akik ökleneznek és felháborodnak az igazság láttát, de a sült csirkével semmi bajuk.

És ez lehet akár allegória is.