| |
2008. április 4., péntek
|
Észrevétlen hét
Nem emlékszem a napokra, dátumokra még annyira sem, csak időtlen hangulatok ragadtak a fejemben. A temetés télen volt, most viszont már tavasz van. Pedig, ha jól belegondolok, még csak 6 nap telt el. Valaki ennyi idő alatt megteremtette az egész világot. Amikor bezárunk, még süt a nap. A kedvenc műszaki hiba megállapításom a "sksh". A pasim világosított fel, hogy ez a "se kép, se hang" hibajelenség (szakmai) rövidítése. Én is ilyen sksh vagyok. Őrülten sodor az időfolyam. Nem emlékszem a hétfőre, a keddre, de a szerda és a csütörtök is évtizedek homályába veszik. Voltunk moziban, megnéztük a Bolondok aranyát (Fool's Gold). Semmi extra. Könnyű, vicces, könnyen felejthető. Keltem hatkor, írtam cikket, húztam tiszta ágyruhát, mostam, takarítottam és megint ott tartok, hogy mosni kell és takarítani, gyúrtam tésztát, sütöttem fekete olívás tésztát, elfogyott a balzsamecetes fokhagyma és a receptet sem tudom. Néztem gyerekruhákat, paráztam, mert túl pici a hasam, nyünyörögtem, mert nem tudok rendesen aludni. Beugrott D a rá szabott kosztümben és nagyon felnőtt volt és nagyon csinos, és eszembe jutott, milyen távoli már, amikor Győrben pulóvert cseréltünk és milyen jó harmincasnak lenni. Ugyanaznap találkoztam B-vel, néztünk mexikói képeket és ittunk teát, de még mindig reggel volt. Ugyanaznap délután pedig H-val találkoztam, röhögtünk, sétáltunk, ittunk kávét és párhuzamosan olvassuk ugyanazt a könyvet. Aztán ott az ecet, ami Ferihegyen maradt és én ennek nem örülök és nem tudom, hogy mikor leszek majd én is Ferihegyen, hogy H-val a tengerparton sétáljunk. A Duna-parton elsétáltuk leánykorunk utolsó pillanatait, a tengerpart pedig már olyan anyás dolog lesz. Másik ország, másik dimenzió.
|
#
13:07 -
mozi - szőke nő -
Myreille
|
|
|
