Elköltöttem a nyereményem

Valami történni fog, mert az nem lehet, hogy valami ne történjen. (Remélem, jövő héten ilyenkor már bölcsebb leszek.) Itt ülök egy nagy halom könyv társaságában és azon morfondírozom, milyen hülyeség könyveket gyűjteni és ragaszkodni a könyvekhez.  (Unokaöcsém néhány hónapja felgyújtotta a garázst és nagyapám könyveinek egy része elégett.) Nem tudok olyat mondani, aminek a birtoklása boldogsággal töltene el. Jó lenne egy lakás, egy Puccás táska vagy egy bokacsizma, de egyik sem váloztatna meg. Ezért kell vennem valami edzőgépet, attól legalább ismét formába jönnék. (Értsd: nem lennék kövér.) A lottó ötösből viszont élményeket vennék. Összepakolnék egy hátizsákba és elmennék a pasimmal világgá.

Most kisebb élményeket gyűjtök. Tegnap pityeregetem egy kicsit, mert azt hittem, nincs pénz a bankkártyámon, pedig nagyon jó ajándékot találtam a pasimnak. Írország óta tudom, hogy szereti Boban Markovicék zenéjét és amikor olvastam, hogy egyszer jegyeket keresett, elhatároztam, én találok neki jegyet és koncertet. Tegnap észrevettem, hogy Markovicék decemberben Magyarországon koncerteznek. Pityergés után, a csodában bíztam és lett is csoda, mert megérkezett a nyereményem és meg tudtam venni a jegyeket. A napokban mindenféle három éves évfordulót "ünneplünk" meg jön karácsony is. Persze, ha nem lenne semmiféle "döglött kacsa napja", akkor is megvettem volna neki, még az utolsó filléreimből is.

Szeretek ajándékozni. Kanadai barátnőmnek hetek óta gyűjtöm az újságokat, retro-rajongó barátnőmnek pedig varrtam egy terítőt. Csupa apróság, de örülni fognak. A nyeremény másik részéből magamat ajándékozom meg, tudom, hogy fájdalmas lesz, kimerítő, de hiszem, hogy előrébb jutok, tisztább lesz a kép. Jövő hétvégén kiderül. Belső utazás lesz.