Semmi sem tart örökké...

Éppen pár napja fogadtam meg, hogy a 100. kép után befejezem, de azt is tudtam, hogy amíg itt lakunk képtelen vagyok nem fényképezni. Most úgy tűnik, hogy nem lesz meg a száz.

Furcsán, kedvesen de mégis fájdalmasan visz George táncba. Minden vágyam gyökeret ereszteni, de amit itt lenne a biztonság édes érzése, elrepít. Persze, nem panaszkodhatom, eddig mindig jobb lett, de ettől függetlenül mindig összeszorul a gyomrom, amikor felkap a szél...