Bringára fel!

Körhinta - Budapest, Nagyrét

Régen ébredtem ilyen lelkesen. Fél tízkor indultunk és másfél óra múlva - egy soha véget nem érő emelkedő után - már haza is akartam jönni. Elkeseredettségemet jól mutatta, hogy a pasim lelkesen mutogatta a kertészeteket, sőt be is cipelt. Végül összeszorított foggal tovább indultam, csak akkor lett jobb kedvem, amikor az út szélén csipkebogyó, galagonya és kökény ágakat gyűjtöttem csokorra, majd a kormánytáskámra kötöttem. Amikor ugrálva egy nagy csokor napraforgót is szedtem, az uram már kezdett türelmetlenkendi, igaz, addigra belakmároztunk a szüreti fesztiválon (Budajenő) - konkrétan a faszén és a sült hús illata után mentünk - és a "fészergalériában" (Telki, Á La Carte Galéria) Szász Endre, Alföldi Róbert és Macskássy Izolda képeit is megnéztük. Reménykedtem egy Mácsaiban is, de nem volt.

Visszafelé elnéztünk egy jobb kanyart, de még így is 66 km-t tekertünk. Budapest - Budakeszi - Telki - Budajenő - Perbál - Tinnye - Piliscsaba - Pilisvörösvár - Budapest. A kerékpártérkép útvonaljavaslata nem általotta azt írni, hogy a túra dimbes-dombos, de ez messze áll a valóságtól. (Hegyek vannak itt, bazmeg.) Mégis a legrosszabb a nagy forgalom és az a bűz volt, amit az autók generáltak.

Felemás hangulatban álltunk meg Tinnye és Piliscsaba között a Garancsi-tónál, az Üvegtigris büfékocsinál. Nehéz volt eldönteni, hogy egy szemfüles vállalkozót látunk vagy a kultfilm kulthelyszínén járunk. Aztán az egyik pasi ócska tragacsával sportosan indult. Nem telt el egy perc és visszajött, mellette a nője, hátul a haverja vagy az öccse. Természetesen nagyott fékezett. Napszemcsi, bézbólsityak és visszapillantóra lógatott cédé. Apró hatásszünet, majd egy újabb sportos indulás. Természetesen kipördő kerekekkel és hatalmas porral. Tiszta Gaben...

Őszi csendélet - Budajenő