Délelőtt - Ecseri és Feri Lukács

Hogyan írjam a nevét? Feri Lukas, Feri Lukacs vagy magyarosan Lukács Feri? Az első kettő szerepel a fotókon, amelyeket ma vettem az Ecserin és mivel Mamusz mindig kapható a bolhapiacozásra, együtt mentünk. Olyan egyszerű történetnek indult. Én valami szívet szorító felindulásból az interneten "megmentettem" egy római sorozatot, mert fájt, hogy egy fotós képei pucéran és kilóra mérik. Szentimentális hülyeség, magyaráztam, mert igaz, hogy szeretem a régi képeket, de ilyenre még sohasem vetemedtem. A fotográfus nevét csak akkor mondtuk ki, amikor a képeket nézegettük és kiderült, Mamusz ismerte Feri Lukacsot, sőt fogadott nagypapája volt. Akkor az a valami még jobban összeszorította a gyomromat. Mamusz arról mesélt, hogy milyen pontosan és precízen kategorizálta képeit, milyen híres embereket fotózott, én meg csak arra tudtam gondolni, hogy ennek így kellett lenni. Így volt rendelve, hogy mi megtaláljuk ezeket a képeket. Néhány képet én vettem meg, néhányat Mamusz, nálunk jó helyen lesznek. Egyébként és nem utolsó sorban, a képek zseniálisak.

Ami Mamusznak a retro forgófotel, az nekem a régi fénykép. (Erre valami olyasmit mondott, hogy nem csak ő őrült.) A 19 Feri Lukacs fotó mellé még vettem kettőt. Az egyiken 1932. február 14. a dátum és egy fiatal házaspár tartja kezében újszülött babáját. (Nagymamám azon a napon ünnepelte 8. születésnapját.) A másikon - az eladó szerint - egy híres operaénekesnő jön ki az Orosztól. Ez utóbbinál egy versike is volt a lapon és az 1937. március 12-i dátum.

Végre tudom: hol, merre jársz;
Meleslek és ime itt állsz,
előtted leborul egy nő
Ki merev s hideg mint a kő.

De nem ugy én, ki immár
Tizennyolc éve Veled jár,
Együtt busulunk és nevetünk
S velünk együtt két gyermekünk.

E képnek 18 év előtti cime volna:
"A müvesznonek igen sok a dolga!"
Ruha, cipő, fejdisz, proba, Orosz
Istenem! ez a sok jó de rossz.

Az Orosz hölgyfodrász volt. Ez kiderül a képből. A művésznőre pedig az eladó azt mondta, hogy Thyo Mária és neki tulajdonítja a verset is. Én még mindig hangulat miatt vásárolom a régi képeket - már egészen sok van -, de ha azt kérdezik, hogy miért fényképezek, arra a felelet egyetlen szó: csak. 

Ma ilyen volt az Ecseri piac...