Murakami Haruki: Kafka a tengerparton

Tizenkilencedik születésnapomra egy ezer darabos puzzlet kaptam. Két delfin egy tengeri felvételen. Kibaszott kék volt. Minden apró darab a kék valamelyik árnyalatában, de a legtöbb - a nagy kékség - teljesen ugyanolyan. Egy-két részletet kiraktam, de az egészet sohasem. Kevés volt a türelmem és a lelkesedésem. Valahogy így voltam Murakami Haruki: Kafka a tengerparton című könyvével is. Ezernyi darab az ölembe, néhányból összeáll egy-egy képdarab, de a teljes képről csak sejtéseim vannak. Nem ejtett rabul a könyv, de nem is maradtam közömbös. Hosszú volt és végül mégis rengeteg kérdés maradt bennem. Furcsa könyv. Nagyon furcsa.

(Egy ideig csak vékony könyveket fogok olvasni. Igen, már most tudom, hogy mi lesz a következő hat.)