Kelet és nyugat között

Hajnalban kidobott az ágy. Szerintem csak azért, hogy a hajnalt lássam. Hiába feküdtem csukott szemmel és vártam (ismét) a kellemes álom-nemlétet, nem jött semmi. Miközben feküdtem és aludni próbáltam eszembe jutott, ami néhány órával korábban történt. Pupa lefeküdt mellém az ágyba és felébredtem. A testem aludt, de én belül ébren voltam. Kezemet vagy fejemet nem tudtam megmozdítani, csak én magam mozdultam annyit, amennyit koponyámon belül tudtam. Alig néhány centit. Megszólalni is képtelen voltam, majd visszazuhantam az álom-nemlétbe, amely édesebb volt, mint korábban, mert most már nem volt üres mellettem az ágy.