Mi a rendszámod?

Fél éjfélkor lassan, de határozottan elkezdett összeszűkülni a gyomrom. Nem vette fel a telefont. Nem volt még itthon.

Csak az üzletben felejtette, csak elszórakozta az időt és később indult. Még nem késik... Nem, nincs semmi baj, nyugtatom magam, de közben azon jár az eszem, hogy ilyenkor kit kell felhívni, kit tudja megmondani, ha esetleg balesetet szenvedett és kórházba vitték. A lerázhatatlan Myreille már készülődik, kiderítem, ha leszakad az ég is, miközben egyre inkább elhatalmasodik rajtam az aggódás. Még fél óra és felhívom a rendőrséget, alkudozom magammal. Tudom az autó típusát, színét, de nem tudom a rendszámot. Úristen, mit csinálok, ha kórházba került. Kitől kérjek segítséget? Taxit hívok és odamegyek, egyértelmű. Inkább nő, mint baleset. Persze, ha nő, akkor elválok. Hülyeség, sokkal jobban szeret, hogy nő legyen, úristen, akkor csak a beleset lehet. Talán nem sérült meg, csak az autó tört össze. Fülelek. Nem, nem a lift. Most viszont mozog a lift. Kicsit várok. Nem gyullad a folyosón a lámpa, nem ő az. Hol lehet? Este nincsenek sokan a boltban. Biztos elszötymörögte az időt. Később indult, mint mondta, bement vásárolni... Mi lehet a rendszám? Az első betűre emlékszem... Éjfélkor telefonálok, nézzenek hülyének, nem érdekel. A felesége vagyok, csak megmondják, ha történt valami. Csak tudják, ha történt valami... Ha törént valami akkor tudják, hogy engem kell értesíteni? Van erről valamilyen nyilvántartás? Megint megmozdul a lift. Fülelek. Gyullad a villany a folyóson. Hallom a lépteit. Nyitom az ajtót.

- Amikor rájöttem, hogy bent hagytam a telefont, tudtam, hogy aggódni fogsz - mondja -, de tudhatnád, hogy mindig hazajövök.
- Mi a rendszámod? - kérdezem és átölelem.