Miss Potter

Miss Potter volt az a film, amit mindenképpen meg akartam nézni. Még az se tántorított el, hogy reggel ébredezéskor úgy meghúztam a térdem (megint a jobb), hogy nem bírtam ráálni és 20 lépés után legszívesebben leültem volna bőgni. De erős vagyok és önfejű, így elmentem a vetítésre. Ott végülis csak ülni kell. A film éppen olyan volt, amilyennek vártam. Kellemes, szép, romantikus és nagyon angol. Jó történet, érdemes megnézni.

A film után fogalmaztam meg, hogy az utóbbi egy évben mi veszett el: nagy szenvedéllyel tenni, amit teszek. Főleg írni. Megkopott a lelkesedésem. Beleszürkültem ebbe a fránya magyar valóságba, ami olyan alattomos, mint a láp.