Nem értem

Még mindig. Már megint. Egészségesnek érzem magam, de a leleteim mást mutatnak. Most a pajzsmirigyem hozott újabb változókat az egyenletbe. Egyre cudarabbul áll az öngyógyulási tervem meg a világképem. Jól vagyok és mégse. Valamit megint elhibáztam, de nem tudom, hogy hol vagy éppen mikor és persze fogalmam sincs, hogyan hozhatnám helyre. Tepperwein apó azt mondja, hogy a pajzsmirigy rendellenes működésének megszüntetéséhez meg kellene szabadulnom a belső nyugtalanságtól és megoldást kellene keresni a problémáimra. Fasza. Azt is mondja, hogy válaszoljak a következő kérdésekre: Milyen indulatokat fojtok el? Mi ellen harcolok megállás nélkül? Oké! Van elfojtásom. Egy. Kettő. A "szerencsekerék" újra és újra ugyanott áll meg. Az Egyből következik a Kettő. Nem kispályázom. Magamat zárom el. Boldog vagy, olyan régen hívtál fel bőgve, kérdezték a minap. Én eddig azt hittem, hogy boldog vagyok, de a leletek mást mutatnak. Tepperwein apó azt is mondja, hogy "a petefészek-problémák mindig azt mutatják, hogy a partnerrel való kapcsolat zavart, hogy nem áll fenn a teljes el- és befogadás készsége, amelynek során együttesen hoznak létre valami újat". Fasza. Belehalok, ha maradok. Belehalok, ha elmegyek. Nem tudom, hogyan lehet jobban szeretni. Nem tudom, hogyan lehet jobban szeretve lenni. Nem tudom magam megmenteni, meg kellene menteni engem. (Királylány vagyok én is, látod...)