| |
2007. február 20., kedd
|
Kihagyott levegővétel
Megvan az útja és a rendje, de már nem tudom visszaadni, hogy melyik gondolatról melyikre ugráltam és jutottam el arra a pontra, amikor elfelejtettem levegőt venni. Zötykölődtem a 2-es villamoson, egy francia pár kettővel eltévesztette a megállót, még orromban éreztem a hideg pára illatát - istenem, de hiányzik a hideg tél és a szúró levegő -, amikor gondolatban visszabújtam az ágyba. Hozzávackolódtam a pasim vállának és orromat erősen bőréhez nyomtam. Ekkor csapott arcon a gondolat, hogy mi lenne velem, ha egyszercsak üres lenne az ágy azon fele, ahol ő alszik és üres is maradna. Elhessegettem a gondolatot, mint szemtelen legyet, de azóta jobban várom az estét és hogy megöleljük egymást.
|
#
12:36 -
átlátszó emberek -
Myreille
|
|
|
