Zoknik és habverők
1:1
Én utálom, ha a pasim levetett zokniját a lakás különböző pontjain szedem össze, ő utálja, ha használat után nem mosom el a habverőt és rászárad a sütemény tésztája. (Megegyezés szerint ő mosogat.) Veszekedni nem szoktunk, ezen se, viszont az a legszebb, hogy egyikünk se veszi észre, amikor a másik változni próbál, hiszen akkor nincs miért bosszankodni.
Pár napja szólt a habverő miatt. Azóta - összeszámoltam - ötször használtam. Négyszer elmostam, egyszer, tegnap előtt, viszont elfelejtettem. Tegnap vicces-komolyan szólt, hogy a habverőre megint rá volt száradva a csokis tészta. Elhatároztam, hogy ezentúl nem csak arra figyelek, hogyha kósza használt zoknival találkozom, hanem arra is, ha nem...
|