| |
2007. január 1., hétfő
|
Van Gogh Budapesten
Reménykedtem, hogy talán elsején mégse lesz tömeg, de amikor megláttam a Szépművészeti előtt kígyózó sort, felhagytam minden reménnyel. (Vagy már reggel felhagytam minden reménnyel? Mindegy... és mégse...) Az előre megváltott jeggyel (remek kis ajándék), persze, nem volt gond a bejutás és utána is csak a zsúfoltság fárasztott. Fingom sincs Van Gogh életművéről és művészetéről - hangyafasznyi az ezt érintő tudásom -, mégis csodálattal nézegettem az apró színes vonalakból és kacskaringókból összeálló képeket. Egészen különös varázslat lengi körül a festményeket, ha az ember pár centiről, vagy éppen karnyújtásnyiról - Van Gogh se mehetett messzebb - vizsgálgatja az ecsetvonásokat. Sok képhez visszajárnék és minden nap nézegetném, hogy igazán megjegyezzem. A Váza íriszekkel-nél eszembe jutott, hogy vajon a Metropolitan-ban hány ember áll a kép előtt és mindannyian mennyire hasonlóan veszhetünk el a kép szemlélésében.
|
#
20:08 -
art -
Myreille
|
|
|
