Szavak

A lány Nicole Krauss könyvét A szerelem történetét olvasta és kifejezetten szerette azt a részt, amikor Alma elmeséli, milyen volt amikor Misha-val hóbarlangot építettek: "A bejáraton át kék fény jött be. A vállunk összeért, ahogy ültünk. - Egyszer talán elviszlek Oroszországba. - mondta Misha. - Sátorozhatnánk az Urál-hegységben - mondtam - vagy a Kazah-sztyeppén. - A leheletünkből kis felhők szálltak beszéd közben. - Elviszlek abba a szobába, ahol a nagyapámmal éltem - mondta Misha -, és megtanítalak korcsolyázni a Néván - Megtanulnék oroszul. - Misha bólintott. - Majd én megtanítalak. Első szó. Dáj. - Dáj. - Második szó. Rúku. - Az mit jelent? Előbb mondd! - Rúku. - Dáj rúku. - Dáj rúku. De mit jelent? - Misha megfogta a kezemet, és megszorította." A lány becsukta a könyvet és arra gondolt, hogy annyit kellene írni a fiúnak sms-ben, hogy Dáj rúku. Vajon mit jelenthet? Próbálta felidézni azt a néhány orosz nyelvleckét abból az időből, amikor még kötelező volt oroszt tanulni, de semmire sem emlékezett. A fiú viszont érteni fogja. Lehetetlen módja a nevetségessé válásnak, hogy olyat mond, amit nem is ért. De Misha megszorította a Alma kezét. Misha-nak fontos volt. Misha hallani akarta. Misha szerette Almát. Ez biztos. Végül is ez olyan, mintha úgy emelné a tétet, hogy nem is látta a kártyalapokat. Rettegett a nevetségessé válástól. Elküldte a Dáj rúku-t, mert valamilyen megmagyarázhatatlan módon fontos volt, majd várt. A fiú nem jelentkezett. Napokig készült a lány, hogy majd felolvassa ezt a részt a könyvből, elmeséli a sürgető és gyomorszorító érzést, ami arra ösztönözte, hogy elküldje azokat a szavakat. Pár nappal később a fiú felhívta, oroszul beszélt hozzá. Nem látta az arcát, nem értette a szavait, próbált a hangjára figyelni, de az idegen nyelv eltorzította. Talán csak képzelte, hogy nevetett a hangja. A lány azóta minden nap elküldi a fiúnak a Dáj rúku-t. Ha boldog, azt képzeli, hogy ez egy ígéret, ha rossz napja van, azt gondolja, hogy minden nap nevetséges módon elismétli, hogy az asztalnak négy sarka van.

Egy másik lány elolvasta ezt a történetet. Mosolygott, de a Dáj rúku nem ment ki fejéből. Éjszaka hozzávackolta magát férjéhez és mielőtt az álom messzire vitte volna őket megkérdezte. - Te sokat tanultál oroszul, emlékszel, mit jelent a Dáj rúku. - A rúki kezet jelent. - mondta a férfi, a lány pedig elmesélte Alma és a másik lány történetét. - Akkor egyszerű - kezébe vette a lány kezét és megszorította. A lány elalvás előtt magában néhányszor még elismételte, hogy Dáj rúku és mosolygott, mert ő már tudta, hogy a másik lány az ismeretlen szavakkal pont azt kérte, amire szüksége volt.