Végtelen sikítás
moksha.hu
 


2006. július 6., csütörtök

Mindig várom haza, de ma valahogy jobban. Ma tarkómon érzem az elmúlás leheletét. Kilenc - véletlenül lett ennyi - fekete cseresznyét rendeztem sorba egy fehér lapon, majd kusza betűimmel ráírtam: Szeretlek! Csók: Miri.

# 18:20 - infinite scream - átlátszó emberek - Myreille



infinite scream

(c) 2002-2011 Myreille, Minden jog fenntartva, beleértve a megfilmesítés jogát is.

www.freeblog.hu, a motor