Csak az előbb jutott eszembe, milyen jó vége lett a Zongoralecke című filmnek. A szerelem erősebb volt mindennél. Amikor elkezdtem a blogomat írni, akkor azért lett végtelen sikítás, mert a nő nagy fájdalmában ásott egy lyukat és abba kiáltotta minden fájdalmát. Most pedig az a kép jelent meg előttem, amikor fehér ruhában elmeséli, hogy létezik a boldogság és nincs olyan probléma, amit a szerelmesek nem tudnak megoldani.