Nem figyeltem

Loki <- Lokátor <- Elálló fülek?

Így is, úgy is jó!

Pam-pam-pam-takk

Virágzik a kertban a csillagfürt, a tűzeső és a nőszirom. Bontják szirmukat a pünkösdi rózsák. Piroslik az eper. Itt-ott megint megvadult a tarack.

Számolom a napokat csak azt nem tudom, hogy mettől meddig kell holnap kezdődik a két hét vagy 2 hónap múlva. (Megint elrohant egy hónap.)

Mindig

Azt hittem, hogy a múlt heti csalódást nem lehet felülmúlni, de tévedtem. Van még kés, amit a hátamba lehet szúrni. Volt még remény, amit el lehet venni.

Ugyanitt feleség szabadon vihető, szív kiadó.

Levelet kaptam lájf

Bored Panda küldte, Karma’s a bitch! tárggyal. A világ kerek.

Marlborough

Vannak szavak, amelyekkel korábban sohasem találkoztam, aztán akad egy nap, amikor egy-egy megjelenik az életemben és azon a napon a legváratlanabb helyekről ugrik elém újra és újra, mintha ragaszkodna hozzám, vagy lenne valami több is ebben a találkozásban a véletlenen kívül. A mai nap szava: Marlborough

Zokogó

Lényem egy kis darabja, a sarokban kuporog és zokog. Persze, az eszével tud mindent, csak a szívével nem tudja abba hagyni a sírás.

Hétköznapi csalódások

Az egy dolog, hogy nőnapra nem kapok virágot a férjemtől, de azt nehezen heverem ki, hogy ma a gödi kifli nem dagadós.

Cipő

Pontosan tudom, hogy mi volt az az út, ami ide vezetett, hogy megint ez a cipőt nézegetem. Túl régóta gyűrjük egymást. Én tudom, hogy hol szorít, ő meg tudja a lépéseket. De nem akarom se a szorítást, se ezeket a lépéseket. Csábít, hogy vigyem táncba, de ezen az úton már jártunk. Százszor. Nem vezetett sehova. Dobozba pakolom, éppen oda való, ahova a régi képeslapok vagy a hűtőben megrohadó ajvár.